Szerves- és műtrágyázás tartamhatása a talajaggregátumok stabilitására agyagbemosódásos barna erdőtalajon

A talajok aggregátum-stabilitásának ismerete kulcsfontosságú a talajtermékenység fenntartásának és növelésének hatékony kivitelezése, valamint a talajok védelme szempontjából. A talajaggregátumok kialakulása és végső soron a stabilitása is jórészt a szerves anyagok mennyiségének és minőségének függvénye. Találunk közöttük állandó, cementáló jellegű anyagokat, ill. átmeneti jellegű kötőanyagokat is. Mivel a talajok különböző mértékben tartalmazzák ezen anyagokat, és azok különböző ideig hatnak az aggregátumok szerkezetének stabilitására, indokolt lehet különböző szervesanyag-kiegészítésű hosszú távú tartamkísérletek mintázása az aggregátum-stabilitás értékek meghatározására.A tartamkísérletek bázisán már korábban is végeztünk a talaj agronómiai szerkezetére és szerkezeti stabilitásra irányuló vizsgálatokat. Ezekre alapozottan új tartamkísérleti parcellák vizsgálatával folytattuk aggregátum stabilitás vizsgálatainkat a növekvő adagú műtrágyázás és a különböző formájú szerves anyag visszapótlású kezelésekben. Vizsgálatainkban a vízálló aggregátumok százalékos arányát határoztuk meg (Water-stable aggregates, WSA) egy Eijkelkamp (Hollandia) nedves szita segítségével. Vizsgálatainkhoz az 1–2 mm közötti talajfrakciót használtuk. A méréseket 250 mikronos szitákon végeztük. A mintavétel után két héttel végzett vizsgálatok eredményeiből megállapítottuk, hogy a szervestrágya-kiegészítések közül a szár+zöldtrágya leszántás adta a legnagyobb stabilitás értéket. A N-adagok közül pedig a 140 kg·ha−1 kezelésben mértük a legnagyobb értéket. Utóbbi szignifikánsan nagyobbnak bizonyult minden más N-kezelésénél. A kombinációs hatások vizsgálatánál a szárleszántásos változat 140 kg·ha−1-os nitrogénadag melletti stabilitás értéke több mint kétszerese volt a nem szervestrágya-kiegészítésű kontroll N-parcellákénak. A mintavétel után három hónappal végzett stabilitásvizsgálat eredményei alap-ján a trágyázási változatok makroaggregátum-stabilitás értékei kiegyenlítődtek. Az N-adagok hatását vizsgálva azonban a korábban legnagyobb stabilitású 140 kg·ha−1-os N-kezelés adta a legkisebb értéket. A két időpont eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a stabilitás értékek minden trágyázási változatban és a 140·kg ha−1-os N-adag kivételével minden N-kezelésben jelentősen növekedtek

Land Quality and Landscape Processes

This monograph contains a selection of scientific papers presented on the conference on Land Quality and Landscape Processes, hold in Keszthely, Hungary. It covers topics related to various aspects of land quality including : concepts of assessment; evaluation of biomass productivity ; bioindicators of land quality ; quality assessment of degraded land ; land use related data processingJRC.H.5-Land Resources Managemen

Potential of terrestrial laserscanning in load test measurements of bridges

The state-of-the-art geodetic and remote sensing techniques can prove their potential through particular engineering applications. Besides the traditional surveying terrestrial laserscanning broadens its application field in civil engineering projects. The Department of Photogrammetry and Geoinformatics has long experience in the measurement methods, accuracy analysis and applications of terrestrial laserscanning. This paper deals with the potential of the technology through the examples of load test measurements of Danube bridges. Prior to the particular bridge surveying projects accuracy analysis has been carried out in laboratory measurements, the results validated the accuracy and reliability of the laserscanned data. The paper discusses the complex measurement procedure, the main steps of the data processing and results. Remote sensing can provide data about specific (e.g. with limited accessibility) areas of the structure that cannot be measured with traditional techniques during the short period of the load test measurements. The post-processing includes comparison analysis using ground-based geodetic measurements (such as high precision leveling) as reference in defining displacements. By computing the accuracy measures of the terrestrial laserscanning the overall technology can be qualified and calibrated

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

Tanulmányunkban ismertetett talajtermékenységi vizsgálatok szervesen kapcsolódnak a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékén nagy hagyományokkal rendelkező, már több évtizede folyó földminősítési alapkutatásokhoz. A földminősítési kutatások során született eredményekkel kapcsolatosan több olyan kérdés merült fel, amelyek tisztázása eddig még nem történt meg. Megoldandó feladatként jelentkezett többek közt, hogy az országos összesítésben nem jelentős területi arányt elfoglaló, de egy-egy tájra vagy termőhelyre jellemző talajváltozatokra a becsült átlagos termékenység értékek — mintaterületi adatbázisok növénytermesztési- és talajtani információinak felhasználásával — pontosításra kerüljenek. A termékenységi vizsgálatainkat a Dél-Alföldön, a Tisza-Maros közén elhelyezkedő, zömében nagy agyagtartalmú csernozjom és réti talajváltozatokon végeztük. A termékenységi becslésekhez a mintaterületek rendelkezésre álló talajinformációit (1:10.000 léptékű üzemi és földminősítési genetikus talajtérkép, 1:25.000 Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek), illetve földművelési egység (tábla és résztábla) szintű, hosszú idősoros mért terméseredményeit használtuk fel. A számítások során az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázis többéves (1985–1989) terméshozamaiból becsült átlagos talajváltozati termékenység értékeket korrigáltuk a mintaterületek talajféleségein (talajfoltjain) mért terméseredményekkel, a számításokhoz iterációs módszert használtunk. A dél-alföldi mintaterületeken kidolgozott módszer lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai földértékelés majdani megújításakor a begyűjtött különböző talajtérképi- és talajadatbázis információk, valamint a többéves termés adatsorok alapján egyes talajtaxonómiai egységekre pontosítsuk, illetve az eddig még hiányzó talajváltozatokra kiegészítsük a földminőséget kifejező mutatószámot. A mintaterületekre kapott eredmények arról tanúskodnak, hogy a becslési eljárás pontosítható az iterációs számítás peremfeltételeinek megválasztásával („A“ típusú helyett „B“ típusú becslés), illetve különböző szempontok szerinti csoportképzésekkel. A vizsgálataink során kapott nagyon eltérő becslési megbízhatóság értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy a földművelési egységek termékenységi viszonyait csak részben tudjuk modellezni és magyarázni az egyes talajváltozati foltok termékenységi viszonyaival. | The soil fertility examinations described in this paper are an integral part of the basic research on land quality that has been underway for many decades in the Department of Crop Production and Soil Science in the Georgikon Faculty of the University of Pannonia. The results achieved in this land quality research have raised many questions that have not yet been fully clarified. One task that requires attention is the use of crop production and soil information from sample site databases to achieve an accurate estimation of the mean fertility of types of soil that are not found widely on a national scale, but which are characteristic of certain regions or locations. The soil fertility examinations were performed on chernozem and meadow soils with high clay content situated in the Tisza-Maros Interfluve in the southern part of the Hungarian Great Plain. The information available from 1:10,000 scale diagnostic and land quality soil maps and from 1:25,000 scale Kreybig soil maps, together with the long-term field-scale yield data recorded for the sample sites were used to estimate soil fertility. In the course of the calculations, average soil fertility values estimated from the 1985–1989 yield data in the National Pedological and Crop Production Database (NPCPD) were corrected with the yield data recorded for different soil types found in patches on the sample sites. The iteration method was used for the calculations. The method elaborated on sample sites in the southern part of the Hungarian Great Plain will facilitate a reform of the Hungarian land evaluation system by improving the accuracy of existing land quality indices and by calculating indices for soil types not currently included in the system, based on information from various soil maps and databases and from long-term yield data. The results obtained for the sample sites testify that the evaluation process can be made more accurate by selecting the boundary conditions of the iteration calculation (“B”-type evaluation instead of “A”-type) and by forming groups using various criteria. The widely varying reliability of the estimations in the present work draws attention to the fact that the fertility status of individual fields can only partially be modelled and explained on the basis of the fertility of patches of each soil type

Plant Rho-type (Rop) GTPase-dependent activation of receptor-like cytoplasmic kinases in vitro

AbstractPlants have evolved distinct mechanisms to link Rho-type (Rop) GTPases to downstream signaling pathways as compared to other eukaryotes. Here, experimental data are provided that members of the Medicago, as well as Arabidopsis, receptor-like cytoplasmic kinase family (RLCK Class VI) were strongly and specifically activated by GTP-bound Rop GTPases in vitro. Deletion analysis indicated that the residues implicated in the interaction might be distributed on various parts of the kinases. Using a chimaeric Rop GTPase protein, the importance of the Rho-insert region in kinase activation could also be verified. These data strengthen the possibility that RLCKs may serve as Rop GTPase effectors in planta

Water regime change of surfactant polluted soils

Studies were made on the adsorption of a cationic surfactant, hexadecylpyridinium-chloride (CPC), on various soils and sediments. The aim was to determine how modify the adsorbed surfactant the soil physical characteristics, mainly water regime. Water retention were measured, pore size distribution curves were derived from water retention curves, modal suction, total porosity and rate of different pores (macro-, meso-, micro-, ultramicro- and cryptopores) were evaluated. Due to CPC treatment, samples became hydrophobic. Rate of cryptopores declined at all surfactant treated samples, while rate of micropores were raised most of the samples. Except for two samples total porosity was decreased, as well. Kind of these changes can depend on differences in particle size distribution, calcium carbonate content, aggregate stability, quantity and quality of clay minerals. As pore size changes, amount of retained water also changes

Különböző talajtakarás kezelések hatása eróziónak kitett szőlőültetvények talajfizikai paramétereire

A történelmi borvidékek szőlőültetvényeinek jelentős hányada talajeróziónak kitett területeken helyezkedik el. Ezen területek a változó klimatikus adottságok következtében az előrejelzések szerint, mind ritkább azonban intenzívebb csapadék eseményeknek vannak és lesznek kitéve, így a megfelelő talajtakarási mód megválasztása kulcsfontosságú. Ezen eljárások jelentős hatással vannak a talaj tulajdonságaira, mint a talajéletre, biológiai aktivitására vagy fizikai és kémiai tulajdonságaira és ezáltal az ezekkel erős kapcsolatban álló makro-aggregátumstabilitási értékekre, amely kulcsfontosságú a jó talajszerkezet, a vízbefogadás növelése és az erózió mértékének csökkentése szempontjából. Vizsgálatunk során egy a Badacsony hegy déli oldalán elhelyezkedő, több mint 15 éves tartamkísérlet különböző talajborítottságú kezeléseinek (Facélia, Pillangós keverék, Festuca félék, Természetes vegetáció, Takarás, Búza, Mechanikus, Tritikálé) a makro-aggregátumstabilitását nedves szitás módszerrel vizsgáltuk. Eredményeink alapján a legjobb eredményt, legnagyobb aggregátumstabilitási értékeket a mulcsos takarásos eljárás eredményezte